Búbos kemence és bográcsozó építése

"Kemence építéséhez csak akaratra van szükség" - de abból jó sokra. A "miért?"-ért kárpótolnak majd az ízek és rádöbbensz, hogy az ételnek csak 'fele' az alapanyag és recept, a többit a kemence teszi bele.

tervezés

Varrjunk egy gomb köré kabátot... azaz végy egy tepsit és tervezz köré kemencét. Megfogalmaztam a főbb igényeket melyeket ki kell elégítenie a majdani kemencémnek:

• leginkább 2-4 személyre sütünk, ezért a mérete legyen kicsi és egyben praktikus
• legyen jó hatásfokú és hőszigetelt az energiatakarékosság jegyében
• ha már lesz kéménye, akkor az egyben nyitott tűztérként is szolgálhasson pl. bográcsozáshoz, szalonnasütéshez, füstöléshez, stb...
• amennyire lehet besüllyeszthető legyen a domboldalba a lejtős terület adottságait kihasználva, így támfalra is szükségem lesz, de egyben ez adja majd a szigetelés külső falát is

Majd nekiestem a neten fellelhető példáknak (index kemence fórum, kemencebence.hu, Pangea egyesület...), egyéb írott szakirodalomnak (Sabján Tibor: A búbos kemence, egyéb néprajzi könyvek) és a valós fellelhető kemencéknek (falumúzeumok), így csiszolva elképzelésemet. Ekkor már tudtam, hogy a kemencém búbos lesz (agyagba rakott bontott cserépdarabokból) samott tégla aljjal.

betonalap készítése

A legtöbb energiát ez veszi ki az emberből, ezért amikor csak lehetett befogtam az ismerőseimet is - legkisebb örömükre:) Néhol csak csákánnyal lehetett kimunkálni a földet - a "10 csákányütés egy korty bor" motiváció sokat lendített a tempón. A betonalap monolit sávalap, a kémény alatti rész teljesen, a kemence alatti csak részben lett kiöntve (azaz itt egy lyuk van benne:). Az alap megkötése után egyéb okok miatt (egy dagadt 'nővel' és hazudós lányaival küzdöttem:) egy évet kihagytam, bár elég lett volna két hét várakozás is:)

kemencealap építése

A kemencealap csak kényelmi plusz, arra szolgál, hogy ne kelljen hasalva sütögetni azaz megfelelő magasságba emeli a tűzteret. Engem gátolt, hogy minél inkább el akartam rejteni a kemencém azaz nem emelhettem magasra, de gondolva vénülésemre mégsem tehettem bokamagasságba. Mészhomoktéglából építettem meg (szebben lehet vele dolgozni, jobban bírja a terhelést ellenben nem szabad hőhatásnak kitenni, de az itt nem is lesz) 5 sor magasra (a majdani búb alatti részt törmelékkel és sóderrel töltöttem ki 4 sor magasságig), majd erre jött 2 sor magasan fagyálló, kézzel válogatott kanizsai kisméretű tömör tégla, mely elválasztórétegként szolgál a majdani tűztér alatt (ez már terhelhető hővel, így ezzel béleltem a hamutér alját is). A hamuzónyílás áthidalója hulladék szögvasból, a hamurács tartóvasa 10x10 mm-es négyzetvasból lett kialakítva.

tűztér készítése

Samott tűzálló habarcs és tégla Rath márkajelzésű lett, elég drága, de jó minőségű és ugyebár a kemencét nem pár évre építjük. Üvegtörmeléket helyi üvegestől szereztük be (ingyen), ezt kell beletörni a búb alatti, 3 tégla magas, üresen hagyott részbe (védőszemüveg, ruha és kesztyű használata kötelező!!!). Agyagnak legjobb a kékesszürke-agyag (ezt kútfúrások melléktermékeként lehet fellelni, nyilván ott ahol agyagos a talaj), ezzel fedtem az üvegtörmeléket majd ebbe fektettem a kemencealját képező samott téglákat (a téglák közötti fugázáshoz értelemszerűen a tűzálló habarcsot használtam).
A kemence szájának szélessége úgy adódott, hogy oly módon vágtam ketté egy samott téglát, hogy annak kisebbik darabját maga alá fordítva pont kiadja a sarokrészt (a képen egyértelműbb lesz). Ezzel kevesebb hulladék lett, persze ügyeltem arra, hogy egy tepsi beférjen majd rajta.

Egy kis részletező kitérő a samott tégla kezeléséhez: A fuga vastagsága legfeljebb 2 mm legyen, a habarcs száradás után teljesen nem szilárdul meg (egy gyengébb eső is kimoshatja), csak ha kiégettük. Kenjünk habarcsot a felületre; kézzel nyomjuk bele a téglát; vegyük le a kinyomódott habarcsot; kalapáccsal üssük vízszintesre majd kocogtassuk a helyére.

Az áthidaló szintén hulladék szögvasból, a hamurács négyzet- és laposvasból készült hegesztéssel. Majd jött a tűztér felavatása egy kis bográcsozással és csapatásként szalonnasütéssel levezetve.

búb építése

Három próbagolyót gyúrtam a kékesszürke-agyag és a telken található löszös agyag (verőcei sárgaföld) keverékéből, majd száradás után megnézve a repedéseket eldöntöttem, hogy 1-1 arányban keverem őket. Gödröt ásva belekevertük az agyagot, majd vízzel fellocsolva kezdődött a taposás (ezt röhögés nélkül nem lehet csinálni); közben a cserepeket hosszában három-, keresztben kettő részre vágtam (flexxel) majd beáztattam őket és ezután, mintha 'falatrax' lenne, agyagba forgatva kötésben egymásra helyeztem őket, így alakítva ki a búb oldalfalát. Áthidalónak laposvasat használtam. A tetejét nagyobb cserepekkel fedtem és viszonylag laposra formáltam a majdani szigetelés és fedés miatt. Száradás után, felszíni, de mély repedések lesznek a búbon - nem kell beszarni, ez így jó és orvosolandó: egyre inkább eltolva a sárga agyag felé az arányokat, majd folyami homokot és pelyvát is keverve bele, többször át kell kenni a búbot. Amint a képen is látszik a pelyva kihajt (jó az agyag és az élet élni akar). Kb. két hét száradás után megkezdődtek az egyre erősebb próba(fel)fűtések - közben a bográcsozás folyamatosan üzemelt.

próbasütés(ek) végre

Asszem ötször sütöttünk benne, sütésenként 4-5 féle étket. A támfalat is megépítettem, de közben jött a tél, így a szigetelés és a végleges fedés (tetőkészítés) majd tavasszal lesz esedékes.
Felfűtés után a tökipompossal (kenyérlángos) kezdjünk (kb. 5-10 perc), majd a kenyér következik (egy kis edénybe tegyünk mellé pár deciliter vizet) ez kb. félóra. Kenyérhez javaslom a BL80-as lisztet, ha feketére sülne, akkor egyszerűen le kell ütögetni a kés fokával és kész. Kenyér után jöhetnek a sütemények, húsok, tök, bab, stb....